|
Szendrőbe érkező, illetve Szendrőből induló
turistajelzések:
Szendrő-felső vm.– Ivancso tanya
(Kecske farm) – Abod – Meszes – Rakaca-tó.
Jelzés: piros sáv
Indulás: Szendrő-felső vm
Leágazás: Abod után piros kereszt Galvácsra.
Csatlakozik a Rakaca-tónál az országos kéktúra kék
kereszt jelzéséhez.
Jelzés nélkül csatlakozik a tó túlsó végén a Szalonnáról
érkező tóig festett piros sáv jelhez, valamint a
Martonyiból induló zöld négyszöghöz, mely a kolostorhoz
vezet.
Szendrő-felső vm. – Telekes völgy
felé illetve Szalonna felé
Jelzés: piros keresztje
Indulás: Szendrő-felső vm
A Lipócon áthaladva csatlakozik, zöld kereszt jellel, az
Ördög-gátba vivő zöld sávhoz, valamint a gerincen vezető
út végén, a szalonnái vasút állomás feletti piros
sávhoz.
Szendrő Főtéréről induló piros
négyszög Felső-vár – Csehi – Rakaca-tó útvonalon
halad.
Jelzés: piros négyszög
Indulás: Szendrő Főtéréről
A gát mentén jelzés nélkül csatlakozik a Szalonnáról
érkező tóig festett piros sáv jelhez.
A tó mentén, jelzés nélkül csatlakozik a már említett
Martonyiból induló zöld négyszöghöz és országos kéktúra
kék kereszt jelzéséhez.
Helyi
turista jelzések:
Jelzés: piros L jelzés
Indulás: Szendrő Főtéréről
Jelzés: piros T jelzéssel indul és érkezik
(útvonalvezetővel járható)
Indulás: Kékfestő Múzeumhoz
Útvonala: Kékfestő Múzeumhoz, Malom, Református templom,
Csáky kastély, Felső-vár, Csehi, Bódva folyó, Kékfestő
Múzeum.
Programok:
-
Minden év áprilisában Vitézlő
országos és nemzetközi teljesítménytúra.
-
Minden év október elején ingyenes
Szendrő körül elnevezésű gyalogtúra.
-
Bebek portya nevű, időhöz nem kötött
egész évben teljesíthető jelvényszerző gyalogtúra.
-
Köleséri tanösvény időhöz nem kötött
egész évben teljesíthető tanösvény bejárás.
Nevezetességek:
Alsó-vár /Fő tér szegletében/: 1300-as években
épült. 1370-1565 a Bebek család birtokolta. 1694-ben
Csáky István országbíró kastéllyá építteti át, majd a
vármegye központi épülete.
Felső-vár /dombtetőn/: 1550 körül épült, Eger
eleste után a Felvidék védelmezője volt. Teljes területe
0,81 ha. Német-vár /rk. templom környéke/: palánk és
földből emelt erődítés a lakosság védelmére.
Református templom és harangtornya az 1600-as
években, a szinte egyeduralkodóvá vált református vallás
hatására épült körzeti templomnak. A ma is látható
templom 1897-ben e templom alapjaira épült. Különálló
középkori eredetű harangtornya látványos műemlék
Kékfestőház /Petőfi tér/ Korábban
feltételezhetően a német vár őrtornya, majd a helyi
nyersanyagra épülő kékfestő mesterek műhelye volt. A
Bódva partján termelt kenderből messze földön kelendő
termékek készültek itt. Jelenleg múzeum.
Római Katolikus templom. A katolikus hit
jelenléte, a XII. sz.-tól szinte folyamatos. A hit
terjesztésében a ferencesek működése volt a mérvadó.
A ma látható templom alapja 1635-ben épült kolostor és
zárdatemplom, ami 1671-ben konvent lett. Európa egyik
legnagyobb ferences temploma esperesi székhely, barokk
stílusú főoltára XVIII. sz.-ból való.
Csáky-kastély. Szendrő fontos mezőváros volt,
több földesúr majorsági központja. Közéjük tartozik a
Csáky család, akik 1860 körül építtetik maguknak a
kastélyt, miután az alsóvár átalakításával felhagytak. A
Fő úton található épületegyüttes közművelődési
központként üzemel. Benne könyvtár,
oktatástörténeti gyűjtemény, kiállító terem, díszterem
található.
Malom
Egykor, a Bódva 4 ágra szakadva szelte át Szendrőt. A
második sziget szélén az 1500-as években már álló
vízimalom alul csapott vízikerékének helye a hídról jól
látható. Fölös vízelvezetését a főtér melletti langyos
vizű források felé oldották meg. Többször átépült.
1910 körül már gőzzel őrölt, 1945-ben 300q/nap lisztet
adott. 1947–ben villamosították. Öreg gépei üzemképesek,
pár éve még búzára jártak.
Turisztikai:
Ördöggát:
misztikus neve 1298 évi oklevélben fellelhető, nevét
feltehetően a gát előtt eltűnő víznyelő ihlette. A gáton
csak nagy esőzések vagy hóolvadás idején bukik át víz.
Ördög –
gát lyuk számos lelet került elő belőle, Az új
kőkorszakból, a bükki kultúrát képviselő edénytöredékek,
bronz és vaskorból különféle eszközök, üveggyöngyök,
továbbá több szkítakori tárgy, köztük egy érdekes
csontfaragvány.
Csengő –
kút (zsombolyból) 24 méter mély aknabarlang. Nevét a
beledobott kövek csengő hangjáról kapta.
Kecskefarmhoz vezető út menti vízmosás alsó
szakasza, szemet gyönyörködtető meredek epigenetikus
szurdokvölgy. Felső része lankás oldalú exhumált
terület.
Szendrő
Alsó és Felső-vár romjai
Közelben lévő települések:
Abod:
Árpád-kori település, neve az Aba személynévből alakult.
Oklevélben először Vyobud néven, 1300-ban említik. A
török háborúk idején lakatlanná vált, a régi település
alatti völgyben épült újjá. Az 1700-as évek pestis és
kolera pusztítása után Kárpátaljáról rutén
földművesekkel települ be, akik számára a dombtetőn
1745 épült a tornyos, barokk stílusú görög katolikus
templom, gyönyörű ikonosztázzal. A XIII század eleji, a
reformátusok Árpád-kori, román stílusú, fa huszártornyos
temploma. A szép fekvésű község parasztházait, műemlék
jellegű épületeit, városi lakosok vásárolják fel
Galvács:
Árpád-kori falu, 1332-ben bukkan fel először írásos
formában, neve szláv eredetű. Az 1300-as évektől a
Bebekek szendrői várának tartozéka. A törökök
pusztításai során elnéptelenedett, a 18. sz. elején
szlovák népcsoportok telepednek le a faluban. Az
1960-ban még 400 lelkes település népességszáma mára
112-re csökkent. 1970-ben szűnt meg iskolája. Az
utóbbi években újra fejlődésnek indult. Üres lakásait
hétvégi házaknak vásárolják fel. A porták
rendbetételével hangulatos falukép kezd kialakulni.
Legnevezetesebb épülete a Törley-kastély. Építése az
1860-70-es évekre tehető, mai formáját az 1910-es
években nyerte el. Meghatározó építészeti megoldása a
kiugró, előszoba fölötti neoreneszánsz pártázat. Egy ma
is élő narancseper fa a kastély egykori díszparkjának
maradéka.
Csorbakő
vár: XIII. sz. végén építi a Ládi Csorba Miklós.
Eredetileg szabálytalan trapéz alaprajzú lakótornyot és
udvart, négyszögletes fal vette körül, sáncárokkal
megerősítve. 1351-től a Perényi család tulajdona. 3
helységből álló palotával, 2 földszinti helységgel
bővítik, majd a XVI. sz. végén a háromszög alakú elővár
kaputornyához szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát
emeltek. 1541-ben Bebek Ferenc testvérének, Bebek Imre
nagyprépostnak adja a várat. A vár vad tivornyák
helyszíne, pénzhamisító műhely lett. Imre papa létére
megnősült, de a király nem fosztotta meg prépostságától.
Imre hala1a után Ferenc, 1554-ben az özvegy ellenében
ostrommal bevette és leromboltatta a család
szégyenfoltját a várat.
|
