Szakosztályunk  |  Kirándulásaink emlékei  |  Túra infrastruktúra  |  Túra ajánló  |  Pályázatok  |  Elérhetőségeink
VITÉZLŐ TELJESÍTMÉNYTÚRA 2017.04.21-23.
 

 

 

JÓL JÁRSZ, HA JÓT JÁRSZ!

 

Főoldal

Bebek Portya

Köleséri tanösvény

Galéria

Időjárás

Letöltések

Légifelvételek

Linkek

Magunkról

Partnereink

Video letöltés

Szolgáltatásaink

Vitézlő Szendrő

 

2017

 

 

 

 

 

 

XII. Vitézlő

programsorozat és

teljesítménytúra

2017.04.21-23.

Szendrő

 

Vitézlő archívum

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

Vitézlő adatbázis

TURISTAUTAK

Szendrőbe érkező, illetve Szendrőből induló turistajelzések:

 

Szendrő-felső vm.– Ivancso tanya (Kecske farm) – Abod – Meszes – Rakaca-tó.

Jelzés: piros sáv

Indulás: Szendrő-felső vm

Leágazás: Abod után piros kereszt Galvácsra.

Csatlakozik a Rakaca-tónál az országos kéktúra kék kereszt jelzéséhez.

Jelzés nélkül csatlakozik a tó túlsó végén a Szalonnáról érkező tóig festett piros sáv jelhez, valamint a Martonyiból induló zöld négyszöghöz, mely a kolostorhoz vezet.

 

Szendrő-felső vm. – Telekes völgy felé illetve Szalonna felé

Jelzés: piros keresztje

Indulás: Szendrő-felső vm

A Lipócon áthaladva csatlakozik, zöld kereszt jellel, az Ördög-gátba vivő zöld sávhoz, valamint a gerincen vezető út végén, a szalonnái vasút állomás feletti piros sávhoz.

 

Szendrő Főtéréről induló piros négyszög Felső-vár – Csehi – Rakaca-tó útvonalon halad.

Jelzés: piros négyszög

Indulás: Szendrő Főtéréről

A gát mentén jelzés nélkül csatlakozik a Szalonnáról érkező tóig festett piros sáv jelhez.

A tó mentén, jelzés nélkül csatlakozik a már említett Martonyiból induló zöld négyszöghöz és országos kéktúra kék kereszt jelzéséhez.

 

Helyi turista jelzések:

  • Felső-várhoz vezető útvonal

Jelzés: piros L jelzés

Indulás: Szendrő Főtéréről

 

  • Köleséri tanösvény

Jelzés: piros T jelzéssel indul és érkezik (útvonalvezetővel járható)

Indulás: Kékfestő Múzeumhoz

Útvonala: Kékfestő Múzeumhoz, Malom, Református templom, Csáky kastély, Felső-vár, Csehi, Bódva folyó, Kékfestő Múzeum.

 

Programok:

  • Minden év áprilisában Vitézlő országos és nemzetközi teljesítménytúra.

  • Minden év október elején ingyenes Szendrő körül elnevezésű gyalogtúra.

  • Bebek portya nevű, időhöz nem kötött egész évben teljesíthető jelvényszerző gyalogtúra.

  • Köleséri tanösvény időhöz nem kötött egész évben teljesíthető tanösvény bejárás.

 

Nevezetességek:

 

Alsó-vár /Fő tér szegletében/: 1300-as években épült. 1370-1565 a Bebek család birtokolta. 1694-ben Csáky István országbíró kastéllyá építteti át, majd a vármegye központi épülete.

 

Felső-vár /dombtetőn/: 1550 körül épült, Eger eleste után a Felvidék védelmezője volt. Teljes területe 0,81 ha. Német-vár /rk. templom környéke/: palánk és földből emelt erődítés a lakosság védelmére.

 

Református templom és harangtornya az 1600-as években, a szinte egyeduralkodóvá vált református vallás hatására épült körzeti templomnak. A ma is látható templom 1897-ben e templom alapjaira épült. Különálló középkori eredetű harangtornya látványos műemlék

 

Kékfestőház /Petőfi tér/ Korábban feltételezhetően a német vár őrtornya, majd a helyi nyersanyagra épülő kékfestő mesterek műhelye volt. A Bódva partján termelt kenderből messze földön kelendő termékek készültek itt. Jelenleg múzeum.

 

Római Katolikus templom. A katolikus hit jelenléte, a XII. sz.-tól szinte folyamatos. A hit terjesztésében a ferencesek működése volt a mérvadó.  A ma látható templom alapja 1635-ben épült kolostor és zárdatemplom, ami 1671-ben konvent lett. Európa egyik legnagyobb ferences temploma esperesi székhely, barokk stílusú főoltára XVIII. sz.-ból való.

 

Csáky-kastély. Szendrő fontos mezőváros volt, több földesúr majorsági központja. Közéjük tartozik a Csáky család, akik 1860 körül építtetik maguknak a kastélyt, miután az alsóvár átalakításával felhagytak. A Fő úton található épületegyüttes közművelődési központként üzemel.  Benne könyvtár, oktatástörténeti gyűjtemény, kiállító terem, díszterem található.

 

Malom

Egykor, a Bódva 4 ágra szakadva szelte át Szendrőt. A második sziget szélén az 1500-as években már álló vízimalom alul csapott vízikerékének helye a hídról jól látható. Fölös vízelvezetését a főtér melletti langyos vizű források felé oldották meg. Többször átépült.  1910 körül már gőzzel őrölt, 1945-ben 300q/nap lisztet adott. 1947–ben villamosították. Öreg gépei üzemképesek, pár éve még búzára jártak.

 

Turisztikai:

 

Ördöggát: misztikus neve 1298 évi oklevélben fellelhető, nevét feltehetően a gát előtt eltűnő víznyelő ihlette. A gáton csak nagy esőzések vagy hóolvadás idején bukik át víz.

 

Ördög – gát lyuk  számos lelet került elő belőle, Az új kőkorszakból, a bükki kultúrát képviselő edénytöredékek, bronz és vaskorból különféle eszközök, üveggyöngyök, továbbá több szkítakori tárgy, köztük egy érdekes csontfaragvány.

 

Csengő – kút (zsombolyból) 24 méter mély aknabarlang. Nevét a beledobott kövek csengő hangjáról kapta.

 

Kecskefarmhoz vezető út menti vízmosás alsó szakasza, szemet gyönyörködtető meredek epigenetikus szurdokvölgy. Felső része lankás oldalú exhumált terület.

 

Szendrő Alsó és Felső-vár romjai

 

Közelben lévő települések:

 

Abod: Árpád-kori település, neve az Aba személynévből alakult. Oklevélben először Vyobud néven, 1300-ban említik. A török háborúk idején lakatlanná vált, a régi település alatti völgyben épült újjá. Az 1700-as évek pestis és kolera pusztítása után Kárpátaljáról rutén föld­művesekkel települ be, akik számára a dombtetőn 1745 épült a tornyos, barokk stílusú görög katolikus templom, gyönyörű ikonosztázzal. A XIII század eleji, a reformátusok Árpád-kori, román stílusú, fa huszártornyos temploma. A szép fekvésű község paraszt­házait, műemlék jellegű épületeit, városi lakosok vásárolják fel

Galvács: Árpád-kori falu, 1332-ben bukkan fel először írásos formában, neve szláv eredetű. Az 1300-as évektől a Bebekek szendrői várának tartozéka. A törökök pusztításai során elnéptelenedett, a 18. sz. elején szlovák népcsoportok telepednek le a faluban. Az 1960-ban még 400 lelkes település népességszáma mára 112-re csökkent. 1970-ben szűnt meg iskolája.  Az utóbbi években újra fejlődésnek indult. Üres lakásait hétvégi házaknak vásárolják fel. A porták rendbetételével hangulatos falukép kezd kialakulni. Legnevezetesebb épülete a Törley-kastély. Építése az 1860-70-es évekre tehető, mai formáját az 1910-es években nyerte el. Meghatározó építészeti megoldása a kiugró, előszoba fölötti neoreneszánsz pártázat. Egy ma is élő narancseper fa a kastély egykori díszparkjának maradéka.

Csorbakő vár: XIII. sz. végén építi a Ládi Csorba Miklós. Eredetileg szabálytalan trapéz alaprajzú lakótornyot és udvart, négyszögletes fal vette körül, sáncárokkal megerősítve. 1351-től a Perényi család tulajdona. 3 helységből álló palotával, 2 földszinti helységgel bővítik, majd a XVI. sz. végén a háromszög alakú elővár kaputornyához szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát emeltek. 1541-ben Bebek Ferenc testvérének, Bebek Imre nagyprépostnak adja a várat. A vár vad tivornyák helyszíne, pénzhamisító műhely lett. Imre papa létére megnősült, de a király nem fosztotta meg prépostságától. Imre hala1a után Ferenc, 1554-ben az özvegy ellenében ostrommal bevette és leromboltatta a család szégyenfoltját a várat. 

Túra infrastruktúra
   Tanösvény
   Turistautak
   Szálláslehetőségek
Pályázatok

   

   

Bebek Portya
   

Látnivalók

Szendrő Város

Szendrő Felső vár

Általános Iskola

Telekes Völgy

      Ördöggát

Martonyi Kolostor

Rakacai-tó

Rudabánya Bánya-tó

Szalonna község

Abod község

Galvács község

Csorba kő

Faszénégetés

Szendrő Város

   
 

FŐOLDAL    SZAKOSZTÁLYUNK    ELÉRHETŐSÉGEINK    E-MAIL   BEBEK PORTYA

Szendrői Természetjáró SzakosztályBári Ernő weboldal készítés