Szakosztályunk  |  Túra infrastruktúra  |  Pályázatok  |  Elérhetőségeink
 

JÓL JÁRSZ, HA JÓT JÁRSZ!

 

Főoldal

Bebek Portya

Köleséri tanösvény

Galéria

Letöltések

Linkek

Magunkról

Partnereink

Video letöltés

Szolgáltatásaink

Vitézlő Szendrő

 

2019

 

 

 

 

 

 

XIV. Vitézlő

programsorozat és

teljesítménytúra

2019.04.13.

Szendrő

 

Vitézlő archívum

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

Vitézlő adatbázis

TURISTAUTAK

Szendrőbe érkező, illetve Szendrőből induló turistajelzések:

 

Szendrő-felső vm.– Ivancso tanya (Kecske farm) – Abod – Meszes – Rakaca-tó.

Jelzés: piros sáv

Indulás: Szendrő-felső vm

Leágazás: Abod után piros kereszt Galvácsra.

Csatlakozik a Rakaca-tónál az országos kéktúra kék kereszt jelzéséhez.

Jelzés nélkül csatlakozik a tó túlsó végén a Szalonnáról érkező tóig festett piros sáv jelhez, valamint a Martonyiból induló zöld négyszöghöz, mely a kolostorhoz vezet.

 

Szendrő-felső vm. – Telekes völgy felé illetve Szalonna felé

Jelzés: piros keresztje

Indulás: Szendrő-felső vm

A Lipócon áthaladva csatlakozik, zöld kereszt jellel, az Ördög-gátba vivő zöld sávhoz, valamint a gerincen vezető út végén, a szalonnái vasút állomás feletti piros sávhoz.

 

Szendrő Főtéréről induló piros négyszög Felső-vár – Csehi – Rakaca-tó útvonalon halad.

Jelzés: piros négyszög

Indulás: Szendrő Főtéréről

A gát mentén jelzés nélkül csatlakozik a Szalonnáról érkező tóig festett piros sáv jelhez.

A tó mentén, jelzés nélkül csatlakozik a már említett Martonyiból induló zöld négyszöghöz és országos kéktúra kék kereszt jelzéséhez.

 

Helyi turista jelzések:

  • Felső-várhoz vezető útvonal

Jelzés: piros L jelzés

Indulás: Szendrő Főtéréről

 

  • Köleséri tanösvény

Jelzés: piros T jelzéssel indul és érkezik (útvonalvezetővel járható)

Indulás: Kékfestő Múzeumhoz

Útvonala: Kékfestő Múzeumhoz, Malom, Református templom, Csáky kastély, Felső-vár, Csehi, Bódva folyó, Kékfestő Múzeum.

 

Programok:

  • Minden év áprilisában Vitézlő országos és nemzetközi teljesítménytúra.

  • Minden év október elején ingyenes Szendrő körül elnevezésű gyalogtúra.

  • Bebek portya nevű, időhöz nem kötött egész évben teljesíthető jelvényszerző gyalogtúra.

  • Köleséri tanösvény időhöz nem kötött egész évben teljesíthető tanösvény bejárás.

 

Nevezetességek:

 

Alsó-vár /Fő tér szegletében/: 1300-as években épült. 1370-1565 a Bebek család birtokolta. 1694-ben Csáky István országbíró kastéllyá építteti át, majd a vármegye központi épülete.

 

Felső-vár /dombtetőn/: 1550 körül épült, Eger eleste után a Felvidék védelmezője volt. Teljes területe 0,81 ha. Német-vár /rk. templom környéke/: palánk és földből emelt erődítés a lakosság védelmére.

 

Református templom és harangtornya az 1600-as években, a szinte egyeduralkodóvá vált református vallás hatására épült körzeti templomnak. A ma is látható templom 1897-ben e templom alapjaira épült. Különálló középkori eredetű harangtornya látványos műemlék

 

Kékfestőház /Petőfi tér/ Korábban feltételezhetően a német vár őrtornya, majd a helyi nyersanyagra épülő kékfestő mesterek műhelye volt. A Bódva partján termelt kenderből messze földön kelendő termékek készültek itt. Jelenleg múzeum.

 

Római Katolikus templom. A katolikus hit jelenléte, a XII. sz.-tól szinte folyamatos. A hit terjesztésében a ferencesek működése volt a mérvadó.  A ma látható templom alapja 1635-ben épült kolostor és zárdatemplom, ami 1671-ben konvent lett. Európa egyik legnagyobb ferences temploma esperesi székhely, barokk stílusú főoltára XVIII. sz.-ból való.

 

Csáky-kastély. Szendrő fontos mezőváros volt, több földesúr majorsági központja. Közéjük tartozik a Csáky család, akik 1860 körül építtetik maguknak a kastélyt, miután az alsóvár átalakításával felhagytak. A Fő úton található épületegyüttes közművelődési központként üzemel.  Benne könyvtár, oktatástörténeti gyűjtemény, kiállító terem, díszterem található.

 

Malom

Egykor, a Bódva 4 ágra szakadva szelte át Szendrőt. A második sziget szélén az 1500-as években már álló vízimalom alul csapott vízikerékének helye a hídról jól látható. Fölös vízelvezetését a főtér melletti langyos vizű források felé oldották meg. Többször átépült.  1910 körül már gőzzel őrölt, 1945-ben 300q/nap lisztet adott. 1947–ben villamosították. Öreg gépei üzemképesek, pár éve még búzára jártak.

 

Turisztikai:

 

Ördöggát: misztikus neve 1298 évi oklevélben fellelhető, nevét feltehetően a gát előtt eltűnő víznyelő ihlette. A gáton csak nagy esőzések vagy hóolvadás idején bukik át víz.

 

Ördög – gát lyuk  számos lelet került elő belőle, Az új kőkorszakból, a bükki kultúrát képviselő edénytöredékek, bronz és vaskorból különféle eszközök, üveggyöngyök, továbbá több szkítakori tárgy, köztük egy érdekes csontfaragvány.

 

Csengő – kút (zsombolyból) 24 méter mély aknabarlang. Nevét a beledobott kövek csengő hangjáról kapta.

 

Kecskefarmhoz vezető út menti vízmosás alsó szakasza, szemet gyönyörködtető meredek epigenetikus szurdokvölgy. Felső része lankás oldalú exhumált terület.

 

Szendrő Alsó és Felső-vár romjai

 

Közelben lévő települések:

 

Abod: Árpád-kori település, neve az Aba személynévből alakult. Oklevélben először Vyobud néven, 1300-ban említik. A török háborúk idején lakatlanná vált, a régi település alatti völgyben épült újjá. Az 1700-as évek pestis és kolera pusztítása után Kárpátaljáról rutén föld­művesekkel települ be, akik számára a dombtetőn 1745 épült a tornyos, barokk stílusú görög katolikus templom, gyönyörű ikonosztázzal. A XIII század eleji, a reformátusok Árpád-kori, román stílusú, fa huszártornyos temploma. A szép fekvésű község paraszt­házait, műemlék jellegű épületeit, városi lakosok vásárolják fel

Galvács: Árpád-kori falu, 1332-ben bukkan fel először írásos formában, neve szláv eredetű. Az 1300-as évektől a Bebekek szendrői várának tartozéka. A törökök pusztításai során elnéptelenedett, a 18. sz. elején szlovák népcsoportok telepednek le a faluban. Az 1960-ban még 400 lelkes település népességszáma mára 112-re csökkent. 1970-ben szűnt meg iskolája.  Az utóbbi években újra fejlődésnek indult. Üres lakásait hétvégi házaknak vásárolják fel. A porták rendbetételével hangulatos falukép kezd kialakulni. Legnevezetesebb épülete a Törley-kastély. Építése az 1860-70-es évekre tehető, mai formáját az 1910-es években nyerte el. Meghatározó építészeti megoldása a kiugró, előszoba fölötti neoreneszánsz pártázat. Egy ma is élő narancseper fa a kastély egykori díszparkjának maradéka.

Csorbakő vár: XIII. sz. végén építi a Ládi Csorba Miklós. Eredetileg szabálytalan trapéz alaprajzú lakótornyot és udvart, négyszögletes fal vette körül, sáncárokkal megerősítve. 1351-től a Perényi család tulajdona. 3 helységből álló palotával, 2 földszinti helységgel bővítik, majd a XVI. sz. végén a háromszög alakú elővár kaputornyához szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát emeltek. 1541-ben Bebek Ferenc testvérének, Bebek Imre nagyprépostnak adja a várat. A vár vad tivornyák helyszíne, pénzhamisító műhely lett. Imre papa létére megnősült, de a király nem fosztotta meg prépostságától. Imre hala1a után Ferenc, 1554-ben az özvegy ellenében ostrommal bevette és leromboltatta a család szégyenfoltját a várat. 

Túra infrastruktúra
   Tanösvény
   Turistautak
   Szálláslehetőségek
Pályázatok

   

   

Családok éve

Bebek Portya
   

Látnivalók

Szendrő Város

Szendrő Felső vár

Általános Iskola

Telekes Völgy

      Ördöggát

Martonyi Kolostor

Rakacai-tó

Rudabánya Bánya-tó

Szalonna község

Abod község

Galvács község

Csorba kő

Faszénégetés

Szendrő Város

   
 

FŐOLDAL    SZAKOSZTÁLYUNK    ELÉRHETŐSÉGEINK    E-MAIL   BEBEK PORTYA

Szendrői Természetjáró SzakosztályBári Ernő weboldal készítés