Szakosztályunk  |  Kirándulásaink emlékei  |  Túra infrastruktúra  |  Túra ajánló  |  Pályázatok  |  Elérhetőségeink
 

JÓL JÁRSZ, HA JÓT JÁRSZ!

 

Főoldal

Bebek Portya

Köleséri tanösvény

Galéria

Időjárás

Letöltések

Légifelvételek

Linkek

Magunkról

Partnereink

Video letöltés

Szolgáltatásaink

Vitézlő Szendrő

 

2018

 

 

 

 

 

 

XIII. Vitézlő

programsorozat és

teljesítménytúra

2018.04.13-15.

Szendrő

 

Vitézlő archívum

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

Vitézlő adatbázis

Kirándulás lakóhelyünk közelében

2018.06.21-22 - Kirándulás lakóhelyünk közelében

 

ESEMÉNY LEÍRÁSA:

A Szendrői Református Egyházközség és a Szendrő Városi Sport és Szabadidő Klub Egyesület szervezésében 2018.06.21-én reggel 6 órai kezdettel egy majd ötvenfős csapat indult útnak, hogy egy körutazás keretében megismerje, vagy újból megtekintse a környék nevezetességeit, szépségeit.
A buszon a kora reggeli indulás ellenére már jó volt a hangulat. Előkerültek az otthonról hozott szívmelegítők is. Az idő is jónak ígérkezett, így nagy örömmel vágtunk bele a két napos kirándulásba.

Az előzetes megbeszélést követően a csapat először Jósvafőre vette az irányt, ahol elsőként a Jósvafői református templomot néztük meg, ami már az 1399-es években is állhatott, hiszen egy Zsigmond-kori ítéletlevél már említ egy kőből épült és erődfallal körülvett templomot. Ez a jelenlegi templom nyugati része. A templom a középkori rész 1793-94 között megvalósított bővítésével nyerte el mai formáját.

A templom után a Kessler Hubert Emlékház következett, amely a Bardla jósvafői kijárata mellett található emlékház a és az év minden napján szabadon látogatható.

A sok szépség, a falu tisztasága, érintetlensége, annak ellenére, hogy csak pár kilométerre van Szendrőtől, teljesen elbűvölte a kiránduló csapatot. A reggeli friss illat, a csend szava, a régies házak rendezettsége nagy hatással volt mindenkire.
A falut elhagyva Miskolc felé vettük az irányt, ahol már a csend csak a Belvárosi református templomban volt ismét hallható, amit népszerű nevén Kakas-templomnak is szoktak nevezni. A templom keleti főhomlokzata erősen tagozott. Jellegzetessége a több magasságban megjelenő obeliszkdíszítés. A templom leghíresebb harangja az 5368 fontos (3006,08 kg tömegű) Eszter-harang, amely egyben a város és a megye legnagyobb harangja. A nevezetes darab Bató István, a gazdag helyi kereskedő lánya, Bató Eszter kérésére és emlékére készült, aki fiatalon hunyt el. A harangot 1866. május 13-án, Eszter halála évfordulóján helyezték el a templomtoronyban, és – a Bató szülők rendelkezése értelmében – azóta is minden évben megszólaltatják ezen a napon. A legenda szerint a harangba beolvasztották a Bató család összes arany- és ezüstékszerét. Az Eszter-harangon kívül kisebb harangok nem laktak még a templom tornyában, mert hatalmas mérete miatt nem férne el több. Ennek köszönheti, hogy az első és a második világháborúban sem foglalták le.

A templomban egy rövid ismertetőt hallhattunk a templom történetéről, a harangjáról, majd közösen elénekeltük a 90. zsoltárt.

A templom megtekintése után egy hosszabb utazás következett, hiszen elindultunk Vizsoly felé. Itt található az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás, amely Vizsolyban 1590. júl.20-án látta meg a napvilágot. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.

A tavalyi évben az ötszázadik évét élte a reformáció. Vannak ugyan fellegvárak, amiket szintén érdemes volt meglátogatni az emlékév kapcsán, de a Hungarikummá vált szimbólum mégis a Vizsolyi Biblia, amit ha van rá lehetőség semmiképp sem szabad kihagyni. (eredeti példánya a Vizsolyi Református Templomban látható).

Utunkat a regéci vár felé folytattuk, amelyik Magyarország egyik legnagyobb és legfestőibb vára. A Rákóczi család egykori uradalmi központja garantáltan maradandó élményt nyújt a látogatóknak. Ezt az élményt jelentősen fokozza az a különleges és egyedülálló körpanoráma, amit a vár minden pontjáról megcsodálhat az oda látogató turista.

Egy pályázatnak köszönhetően a toronyban a vár kőtárán kívül egy olyan, az érdekességek mentén építkező vártematika került részben multimédiás eszközök segítségével feldolgozásra, amely eddig még hazánk egyik erősségében sem került bemutatásra. Emellett egy több mint ezer négyzetméteres rendezvénytér jött létre a vár mellett, ahol programsorozatok, lovagi tornák teszik teljessé a látogatói élményt. Új fogadóépület is létesült turistapihenővel, ajándékbolttal, büfével, a környékre kiváló kilátást biztosító kávézóterasszal.

A Regéc község falusias fogadóépületeiben a színvonalas vendégfogadás feltételei is megteremtődtek, időszakos kiállítótér, vártörténeti tematikát feldolgozó múzeumpedagógiai foglalkoztató, turisztikai információs pont, ajándékbolt, büfé és kávézó is létesült.

A regéci vár és a falu szépségei után a következő úti célunk Boldogkőváralja volt.
A legenda szerint hét tündér, hét kérője, kerek hét esztendeig építette Boldogkő várát IV. Béla magyar király uralkodásának idején, a XIII század derekán.

Sajnos, mivel hétköznap mentünk, így lemaradtuk a minden hétvégén megrendezésre kerülő Kóborlovagok párbaj bemutató előadásáról és a jelmezes tárlatvezetésről. Ezt nagyon sajnáltuk, de így is nagyon sok dolgot láthattunk. A vár palotarésze kétszintes, vasbeton födémes, lapos tetős építmény volt eredetileg. A kedvezőbb használhatósága és állagának megóvása érdekében az épületrészre magas tető épült. Ilyen formában létrejött egy nagy és impozáns lovagterem. Ebben a szárnyban kapott helyet a több ezer elemből álló, a magyar történelem fontosabb eseményeit, csatáit ábrázoló ólomkatona kiállítás, amely egy igényes kivitelű, aprólékosan és határozott koncepció szerint kidolgozott bemutató. A csatajelenetek alkalmasak kihelyezett iskolai történelemórák megtartására. E kiállítás Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága. Sikerült visszaállítani a szárazmalmot egy működőképes installáció keretén belül, mely során a látogatók megnézhetik és ki is próbálhatják, hogyan működött az egykori szárazmalom. A várban különböző kiállításokat láthattunk még, ilyen volt a régészeti, hadtörténeti, ólomkatona tereptabló, címer- és zászlókiállítás, börtön- és kínzókamra, kovácsműhely pénzverde- numizmatikai kiállítás, ásvány és a szobor kiállítás. Nem győztünk betelni a sok érdekes látvánnyal.

Késő délután, kora este indultunk tovább szálláshelyünkre, Telkibányára, az Aranybánya hotelbe, ahol kényelmes, tiszta szobák és finom háromfogásos vacsora várt bennünket.

Az egész napos kirándulás végén jól esett meleg ételt enni, megpihenni, beszélgetni, finom italokat kóstolgatni, énekelni, sőt még táncolni is volt kedve a kicsikből és felnőttekből álló csapatnak.

Másnap reggel néhányan közös Bibliaolvasást tartottunk, majd a finom svédasztalos reggeli következett.

A reggelit követően 10 óra magasságban, új erőre kapva indultunk Telkibányára, mely településhez több legenda is fűződik. Egyik például az, hogy Mária Terézia katonáinak egyenruháján lévő aranygombhoz felhasznált arany Telkibányáról származik.


A település történetében olvashatjuk, hogy 1270-ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát.
A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte.
1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve.


1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják, hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak. A településen egy nagyon szép kopjafás temető áll a reformátustemető alatt, amit sikerült megtekintenünk.

A friss levegőn jól esett a séta, majd a férfiak örömére elindultunk Gönc felé. Igaz ők nem Gönc látványosságaira, hanem az ott termet barackból készült pálinkára voltak inkább kíváncsiak.

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre. A Gönci járás székhelye; az ország egyik legészakibb városi rangú települése. Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.


A története szerint, Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.
Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában. 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.
A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.
2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.

Volt lehetőségünk megtekinteni a gönci pálos kolostor romjait, ami Gönc külterületén találhatóak.

A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 2005-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek, emiatt a falak állaga rohamosan romlik.

Ezt követően megnéztük az Amadé-vár romjait is.
A várat a 13. század második felében Amadé nádor, a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Az Árpád-ház kihalása (1301) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett.
A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak (1306–1333), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát.
1391-ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.
Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.

Kis csapatunk a kora esti órákban ért haza Szendrőbe, sok érdekességgel, szépséggel és persze háztól vásárolt finom barackpálinkával gazdagodva.
 

GALÉRIA: https://photos.app.goo.gl/5bfxCUgcVRFm1YZ88

 

Pályázatok

   

   

Családok éve

Bebek Portya
   

Látnivalók

Szendrő Város

Szendrő Felső vár

Általános Iskola

Telekes Völgy

      Ördöggát

Martonyi Kolostor

Rakacai-tó

Rudabánya Bánya-tó

Szalonna község

Abod község

Galvács község

Csorba kő

Faszénégetés

Szendrő Város

   
 

FŐOLDAL    SZAKOSZTÁLYUNK    ELÉRHETŐSÉGEINK    E-MAIL   BEBEK PORTYA

Szendrői Természetjáró SzakosztályBári Ernő weboldal készítés