|
Szendrő város (Borsod Abaúj Zemplén megye) a Bódva völgy kapujában, a Cserehát és az
Aggteleki karszt peremén fekvő település. Miskolccal
(39km) és az országhatárral (27km) a 27-es számú főút köti
össze.
 A 4400 lelkes településnek mindig fontos és
kiemelkedő szerepet osztott a történelem. Itt épült meg
a megye első kővára -
Szendrő Vára - , mely a török háborúk idején - Eger
eleste után - végvárként védte a Felvidéket, hol az
Erdélyi Fejedelemség, hol a Királyi Magyarország
tulajdonaként.
A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok
állomáshelye volt a vár, 1707-ben azonban a
visszavonuláskor II. Rákóczi Ferenc leromboltatta. Ezzel
megszűnt
Szendrő több évszázados hadtörténeti szerepe, s
folyamatos nehézségekkel kénytelen megküzdeni.
Bár
Árpád-kori település, neve csak 1317-ben kerül említésre
írásos alakban. 1544-től mezőváros, 1612-től 1660-ig
megyeszékhely, 1615-től 1908-ig a szendrői járás
székhelye volt.
Szendrőben született Csáky István országbíró, aki
1694-ben a romos alsóvár helyén földszintes kastélyt
építtetett magának, mely ma a Közművelődési Központnak
ad helyet.
 
Szendrőből származott Budapestre az az
üvegfestő mester, akinek fia, Róth Miksa nemzetközi hírű
és rangú üvegfestő művészként megalkotta az Országház, a
Szent- István bazilika, a marosvásárhelyi kultúrpalota,
és még számtalan templom valamint középület pompás
üvegfestményeit.
A
párizsi békediktátumokat, s a második világháború okozta
sebeket feldolgozva az 50-es évektől folyamatosan
fejlődik a község, s próbálja a térségi központ funkciót
ellátni. A rendszerváltás után erősödő gazdasági-
kereskedelmi-, intézményt irányító szerep elismeréseként
1996. július 1.-jén visszakapta városi címét.
Erre
emlékezve minden évben megrendezésre kerül a Szendrői Napok
rendezvénysorozat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fotó: Mezővári Attila
www.menet.hu
|
