|
 Szendrő
település első említése 1312-ből ismert. A településen feltehetősen 5 várat
építettek (Korai vár, Alsó vár/ Csáky kastély, Huszitavár, Németvár,
Felsővár). Cselenfi Sándor fia János királyi várnagyot először 1355-ben
említik, ekkor már állt a (korai) vár és a király kezében volt. A középkori
vár korai történetéről semmit sem tudunk, bár az Anjouk 1355 előtt ritkán
építettek várakat Magyarországon. E vár helye ma még ismeretlen: sem a
Várhegyen, sem a későbbi Alsóvár helyén nem találtak a XIII.-XIV. századi
rétegeket.
 
 
 
JELENTŐS ESEMÉNYEK
 Zsigmond
király még a XIV. század végén a Bebek családnak adományozta a szendrői
várat, s vele együtt az itt található birtokot is. A későbbiekben egészen a
XVI. század közepéig számított ez a terület a család központjának.
1545-ben I. Ferdinánd sikertelenül próbálta meg elfoglalni az akkori Bódva
völgyében fekvő várat, de húsz évvel később 1565-ben I. Miksa megszerezte és
egyik bázishelyévé alakította át.
1578- 1582 között megépült a Bódva Nyugati
partján az első olasz rendszerű erődítmény (téglalap
alaprajzú, ötbástyás)
A XVI. században kiderült, hogy az akkori
Német vár helyét rosszul választották meg, ezért
1588-ban a Felső vár megépítéséhez Cristoforo della
Stella olasz hadépítész tervei alapján.
A Bocskai-felkelés és a Bethlen hadjárat
idején se volt még kész a Felső vár.
1672-ben és a rákövetkező években az
Alsóvárat elfoglalják, de a Felső várat még Thököly Imre
se tudta bevenni
1692: villámcsapás elpusztítja a belső
várat
1704-ben II. Rákóczi Ferenc kezére kerül a
Felső vár
1710-ben maga II. Rákóczi Ferenc
leromboltatta a várat
 A
várat a '90-es évek derekán kezdték feltárni
Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezetésével.
A
Szendrői Természetjáró Szakosztály tagjai
valamennyien részt vettek önkéntes munkájukkal a
feltárási munkálatokban.
Nagy sajnálatunkra a feltárás abbamaradt de a
látogatható a feltárt terület, így túrajelzést festett a szakosztály,
hogy a romokat és a gyönyörű panorámát,
minden erre járó megláthassa.
A túráink alkalmával
mindenkivel kísérletet teszünk a vár "elfoglalására" és
sikerül is- megmutatjuk a kilátást és mindenkit rabul
ejt.
 
 
Annak is ajánljuk, aki
olvassa ezeket a sorokat próbálja meg ő is az ostromot,
és több szerencsével járjon, mint a hajdani vitézek!
Források: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a
kuruc korig
http://mars.elte.hu/varak/forras
 
 
 
 
 
 |
