|
 A
község első írásos említése az 1332-es pápai
tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi
oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig a Galvats
írásmódot használták. A név - feltételezések szerint -
szláv eredetű és nagy fejű embert jelent.
A mostani - "a három bővizű
forrás vidéke" - minden bizonnyal a harmadik helye a
községnek. Az elsőt - a Korpafalut, az árpád-kori
templomával együtt - az 1570-es években a törökök
felégették. A másodikat - a Felső Galvács-i réten - a
Rakaca vize öntötte el. A XVII. században Kis- és Nagy
Galvács jelölések is előfordultak.
 A
település legkorábbi birtokosa a Bebek család volt, majd
1663-tól a gróf Csáky családé lett a község a XIX. sz.
utolsó harmadáig. A pestisjárványt és a Rákóczi
szabadságharcot követően Galvácson is többnyire
felvidéki szláv telepesek éltek, akik a XX. század
elejére elmagyarosodtak.
A Mária Terézia-féle
úrbérrendezés 1771. február 22-én került bevezetésre
Galvácson. A birtokviszonyok újbóli részletes
szabályozására az 1848/49-es szabadságharcot követő
jobbágyfelszabadítás teremtette meg a lehetőséget.
 Az
akkori földbirtokos, Csáky János gróf (országbíró)
1857-ben eladta galvácsi birtokát a szendrői Glatter
Henriknek. Glatter a volt majorsági birtok központjában
az 1865-70-es években építtette fel azt a "kastélyt",
amelyet utolsó tulajdonosáról (Törley Tibor pezsgő
gyáros) a mai napig Törley kastélynak ismer a köztudat.
Az 1870-es évek végétől
közel másfél évtizedig egy bécsi származású mérnök (Haschek
Károly Friedrich) lett a kastély és a környező birtok
tulajdonosa. Az egyre szaporodó népességet a 2-3 holdas
"birtokok" már nem tudták eltartani. A jobb élet reménye
Galvácsról is sok embert csábított a tengeren túlra a XX.
század első évtizedeiben. Az 1920-as években a Kun
család volt a birtokos, s ezen évtized elején szénbánya
is üzemelt a Felső galvácsi réten.
Dr. Törley Tibor 1936-ban
vásárolta meg a kastélyt illetve a hozzá tartozó közel
1200 holdas birtokot. A II. világháborút követő
földosztás során a Törley birtok is felosztásra került.
A kastélyban a községi iskola kapott helyet. Az
iskolakörzetesítést követően 1970-től a kastély sokáig
üresen állt.
 
 
Fotó: Mezővári Attila
www.menet.hu
|
