|
A középkori
Csorbakő vára a Szuhogy határában található Nagy-hegy egyik
északkeleti gerincének végén épült fel. 1928-ban a várhegy északi oldalában
jégkorszakbeli barlangot tártak fel, ahol több alig vagy egyáltalán nem
ezüstözött rézlapocskákat találtak. Az ásatások során diluviális őscsontok (
gyapjas orrszarvú, ősló) maradványai kerültek elő.
 Még ebben az évben
megindult a több évig tartó régészeti kutatások sora, melyek csak a
belsővárra irányultak, de a külsővárra és az egyéb erődítményekre nem. A
Numizmatikai Közlöny 1941. évi számában egy cikk jelent meg arról, hogy a
régészeti feltárások során egy pénzhamisító műhelyre és annak leleteire
bukkantak. A feltárt és a feldolgozatlan leletek a miskolci Herman Ottó
Múzeumba kerültek. Az ásatások később félbe maradtak, viszont a korábbi,
alsóbb rétegek feltárása nem történt meg.
Feltételezhető, hogy a XIII.-XIV. század fordulóján Ládi Csorba Miklós volt
az első erősség építője és névadója.
 A Ládi család ebben az időben vált
vagyonossá. Miklós neve a 19. helyen szerepelt az 1311-es kassai túszlistán.
Ezen a nevezetes listán a meggyilkolt Aba Amádé Kassán túszul ejtett fiainak
kiszabadításáért cserébe adott 46 Amadé familiáris nevét sorolták fel. A
Ládiak korában épült vár egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótorony
lehetett, mely előtt egy négyszögletes fallal körülvett udvar volt. A várat
néhol kettős, de valahol hármas sáncárokkal volt megerősítve.
A XIV-XV. században Borsod megyében két nagy családnak (Bebekek és
Perényiek) voltak jelentős birtokaik. Ládi Csorba Miklós halála után fiai
anyagi gondokkal küzdöttek és már nem volt elég pénzük a vár
karbantartására, így 1351-ben a Perényi család megszerezte Szuhogy falut és
a várat. A már lepusztult vár újra felépítésére Zsigmond király 1403-ban
adott engedélyt a pohárnokmesterének, aki ebben az évben a nikápolyi
csatában szállt szembe a fellázadó urakkal a király elleni lázadásban.
 Ő
győzte le a hűtlen Debrői Istvánt Patak közelében. 1405-ben titkos
kancellárrá nevezte ki őt a király.
Imre főúri központjává alakította ki a Csorbakői várat. Ezt bizonyítja az a
tény, hogy 1408-ban – a közelben fekvő – Nyárádon pálos kolostort alapított.
Perényi család címere
Perényi a régi vár helyén egy 3 helységből álló palotát emeltetett, melyhez
2 földszinti helységet is építetett. A falszorost és a belső udvart ma
vastag törmelékréteg fedi. A külsővár területét olyan vastag humuszréteg
fedi, hogy a felszínen semmilyen objektum nem fedezhető fel, de valószínűleg
a védők szálláshelyei itt voltak fellelhetők.
A Csorbakő stratégiai jelentősége a XV. Század folyamán még megmaradt. A
huszita háborúskodás idején Pálóczi Simon el is foglalta a várat, de az
1445-ös országgyűlési határozat hatására visszaadta az eredeti
tulajdonosoknak. Perényi János halála után a Csorbakő már csak
birtokigazgatási szerepet tölthettek be, tulajdonosai ritkán látogatták. A
XVI. század folyamán a háromszög alakú elővár és kaputorony védelme
érdekében egy szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát emeltek. Az egykori fal
és sáncromok nyomait az egykori itt működő kőbányában folyó tevékenységek
következtében elpusztult.
http://mars.elte.hu/varak/forras
Az egykori
vár alaprajza
 1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferencnek –
magyarországi főkapitány- adta a várat, aki átadta
testvérének, Bebek Imre nagyprépostnak. Erre az
időszakra tehető a pénzhamisító korszak. A több mint egy
évtizedig működő pénzhamisító műhelyet a palotában
helyezték el. A feltárások során nagy mennyiségű hamisításra utaló leletek kerültek elő. A vár vad
tivornyák helyszíne lett. Imre pápa létére megnősült, de
a király nem fosztotta meg prépostságától.
1553-ban váratlanul meghalt Bebek Imre. Özvegye nem volt
hajlandó kiköltözni a várból így Bebek Ferenc, Szendrő
vár ura ostrommal bevette és a rudabányai bányászokkal
leromboltatta a várat. A vár romjai Bebek Imre
örököseinek tulajdonát képezték, de soha nem építették
újjá. A XVII. Században a környék lakói ide menekültek a
törökök elől. A várhegyet ekkor már benőtte az erdő, és
a mai napig fák borítják az egykori helyét.
Bebek Ferencről röviden…
Bebek Ferenc –akinek nagy birtokai voltak Borsod
megyében – volt egyben a Felvidék kapitánya, Abaúj és
Gömör megye főispánja.
Jeles fordulópontok évszámok „kalandos” életéből:
1529-ben Ferdinánd párti volt, de egy évvel később már
Szapolyai János mellett állt
(Források szerint fosztogatta a Felvidéket, ugyanúgy,
mint egy másik neves pénzhamisító, Csoltói Bazsó Mátyás)
1540-ben már ismét Ferdinánd párti volt, de 1554-ben már az elhunyt
Szapolyai János felesége (Jagellói) Izabella mellé állt, ennek következtében
Ferdinánd számkivetésre ítélte az országgyűlés előtt
Bebek
Ferenc bosszúból a Szepességet kezdte pusztítani és török segítséggel
megverte Ferdinánd csapatait
A
későbbiekben a török szultánt Izabella ellen ingerli, magát pedig
kinevezteti erdélyi vajdának
1556-ban Izabella hazaárulónak nyilvánítatta és megölette
Forrás: A Borsodi Tájház
közleményei 15.-16. Edelény, 2004
Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája /B-A-Z megye régészeti emlékei Bp-Miskolc
2007
Szörényi Gábor András :
http://mars.elte.hu/varak/forras
|
