Szakosztályunk  |  Kirándulásaink emlékei  |  Túra infrastruktúra  |  Túra ajánló  |  Pályázatok  |  Elérhetőségeink
VITÉZLŐ TELJESÍTMÉNYTÚRA 2017.04.21-23.
 

 

 

JÓL JÁRSZ, HA JÓT JÁRSZ!

 

Főoldal

Bebek Portya

Köleséri tanösvény

Galéria

Időjárás

Letöltések

Légifelvételek

Linkek

Magunkról

Partnereink

Video letöltés

Szolgáltatásaink

Vitézlő Szendrő

 

2017

 

 

 

 

 

 

XII. Vitézlő

programsorozat és

teljesítménytúra

2017.04.21-23.

Szendrő

 

Vitézlő archívum

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

Vitézlő adatbázis

CSORBAKŐ VÁRA SZUHOGY

A középkori Csorbakő vára a Szuhogy határában található Nagy-hegy egyik északkeleti gerincének végén épült fel. 1928-ban a várhegy északi oldalában jégkorszakbeli barlangot tártak fel, ahol több alig vagy egyáltalán nem ezüstözött rézlapocskákat találtak. Az ásatások során diluviális őscsontok ( gyapjas orrszarvú, ősló) maradványai kerültek elő. Még ebben az évben megindult a több évig tartó régészeti kutatások sora, melyek csak a belsővárra irányultak, de a külsővárra és az egyéb erődítményekre nem. A Numizmatikai Közlöny 1941. évi számában egy cikk jelent meg arról, hogy a régészeti feltárások során egy pénzhamisító műhelyre és annak leleteire bukkantak. A feltárt és a feldolgozatlan leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek. Az ásatások később félbe maradtak, viszont a korábbi, alsóbb rétegek feltárása nem történt meg.
Feltételezhető, hogy a XIII.-XIV. század fordulóján Ládi Csorba Miklós volt az első erősség építője és névadója. A Ládi család ebben az időben vált vagyonossá. Miklós neve a 19. helyen szerepelt az 1311-es kassai túszlistán. Ezen a nevezetes listán a meggyilkolt Aba Amádé Kassán túszul ejtett fiainak kiszabadításáért cserébe adott 46 Amadé familiáris nevét sorolták fel. A Ládiak korában épült vár egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótorony lehetett, mely előtt egy négyszögletes fallal körülvett udvar volt. A várat néhol kettős, de valahol hármas sáncárokkal volt megerősítve.
 

A XIV-XV. században Borsod megyében két nagy családnak (Bebekek és Perényiek) voltak jelentős birtokaik. Ládi Csorba Miklós halála után fiai anyagi gondokkal küzdöttek és már nem volt elég pénzük a vár karbantartására, így 1351-ben a Perényi család megszerezte Szuhogy falut és a várat. A már lepusztult vár újra felépítésére Zsigmond király 1403-ban adott engedélyt a pohárnokmesterének, aki ebben az évben a nikápolyi csatában szállt szembe a fellázadó urakkal a király elleni lázadásban.

Ő győzte le a hűtlen Debrői Istvánt Patak közelében. 1405-ben titkos kancellárrá nevezte ki őt a király. Imre főúri központjává alakította ki a Csorbakői várat. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1408-ban – a közelben fekvő – Nyárádon pálos kolostort alapított.

 

Perényi család címere

Perényi a régi vár helyén egy 3 helységből álló palotát emeltetett, melyhez 2 földszinti helységet is építetett. A falszorost és a belső udvart ma vastag törmelékréteg fedi. A külsővár területét olyan vastag humuszréteg fedi, hogy a felszínen semmilyen objektum nem fedezhető fel, de valószínűleg a védők szálláshelyei itt voltak fellelhetők.


A Csorbakő stratégiai jelentősége a XV. Század folyamán még megmaradt. A huszita háborúskodás idején Pálóczi Simon el is foglalta a várat, de az 1445-ös országgyűlési határozat hatására visszaadta az eredeti tulajdonosoknak. Perényi János halála után a Csorbakő már csak birtokigazgatási szerepet tölthettek be, tulajdonosai ritkán látogatták. A XVI. század folyamán a háromszög alakú elővár és kaputorony védelme érdekében egy szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát emeltek. Az egykori fal és sáncromok nyomait az egykori itt működő kőbányában folyó tevékenységek következtében elpusztult.
http://mars.elte.hu/varak/forras

 

Az egykori vár alaprajza

1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferencnek – magyarországi főkapitány- adta a várat, aki átadta testvérének, Bebek Imre nagyprépostnak. Erre az időszakra tehető a pénzhamisító korszak. A több mint egy évtizedig működő pénzhamisító műhelyet a palotában helyezték el. A feltárások során nagy mennyiségű hamisításra utaló leletek kerültek elő. A vár vad tivornyák helyszíne lett. Imre pápa létére megnősült, de a király nem fosztotta meg prépostságától.

1553-ban váratlanul meghalt Bebek Imre. Özvegye nem volt hajlandó kiköltözni a várból így Bebek Ferenc, Szendrő vár ura ostrommal bevette és a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A vár romjai Bebek Imre örököseinek tulajdonát képezték, de soha nem építették újjá. A XVII. Században a környék lakói ide menekültek a törökök elől. A várhegyet ekkor már benőtte az erdő, és a mai napig fák borítják az egykori helyét.
 

 

Bebek Ferencről röviden…

Bebek Ferenc –akinek nagy birtokai voltak Borsod megyében – volt egyben a Felvidék kapitánya, Abaúj és Gömör megye főispánja.

Jeles fordulópontok évszámok „kalandos” életéből:

1529-ben Ferdinánd párti volt, de egy évvel később már Szapolyai János mellett állt
(Források szerint fosztogatta a Felvidéket, ugyanúgy, mint egy másik neves pénzhamisító, Csoltói Bazsó Mátyás)
 

1540-ben már ismét Ferdinánd párti volt, de 1554-ben már az elhunyt Szapolyai János felesége (Jagellói) Izabella mellé állt, ennek következtében Ferdinánd számkivetésre ítélte az országgyűlés előtt
 

Bebek Ferenc bosszúból a Szepességet kezdte pusztítani és török segítséggel megverte Ferdinánd csapatait
 

A későbbiekben a török szultánt Izabella ellen ingerli, magát pedig kinevezteti erdélyi vajdának
 

1556-ban Izabella hazaárulónak nyilvánítatta és megölette

 

 

Forrás: A Borsodi Tájház közleményei 15.-16. Edelény, 2004
Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája /B-A-Z megye régészeti emlékei Bp-Miskolc 2007
Szörényi Gábor András : http://mars.elte.hu/varak/forras

 

Google térkép Csorbakő vára:

 

 
Nagyobb térképre váltás

__________________________

Kulcsszavak: Csorbakő, Csorbakő vára, Vitézlő, Borsod Abaúj Zemplén megye, Bebek portya. Perényi család, Szuhogy, Perényi család, Bebek Ferenc, Szendrői Természetjáró Szakosztály, Szuhogy határában, Csorbakői vár

Pályázatok

   

   

Bebek Portya
   

Látnivalók

Szendrő Város

Szendrő Felső vár

Általános Iskola

Telekes Völgy

      Ördöggát

Martonyi Kolostor

Rakacai-tó

Rudabánya Bánya-tó

Szalonna község

Abod község

Galvács község

Csorba kő

Faszénégetés

Szendrő Város

   
 

FŐOLDAL    SZAKOSZTÁLYUNK    ELÉRHETŐSÉGEINK    E-MAIL   BEBEK PORTYA

Szendrői Természetjáró SzakosztályBári Ernő weboldal készítés